Unikális értékek a zajtai templomban

 

Szükség van alapos, teljes körű kutatásra, hiszen egyelőre még felbecsülni sem tudják a szakemberek a sok részletében eredeti 14-15. századi zajtai római katolikus templom építészettörténeti jelentőségét.

Hétköznapi rutinfeltárásnak indult a műemlék „megszondáztatása”, azonban olyan szenzációs leletek láttak napvilágot a zajtai római katolikus templomban, hogy még a szakemberek is igen csak meglepődtek. Történt ugyanis, huszonegynéhány millió forintot nyert egy Leader-pályázaton pár éve a zajtai római katolikus egyházközség a temploma tetőszerkezetének felújítására, valamint alapjának szigetelésére, mert a falak vizesedtek.

Mivel műemlékről van szó, a felújítási munkálatok megkezdése előtt Juan Cabello régész és Pintér Attila falkép-restaurátor régészek vizsgálták át az épületet, és ritkaságszámba menő felfedezés várt reájuk 2010 októberében: középkori részletek bukkantak elő már az első vizsgálatok alkalmával is. Éppen ezért az egyházközség úgy döntött, hogy folytatni kell a feltárást, s még 60-70 millió forinttal kell megtoldani a tervezett költségvetést, hiszen szükség van alapos, teljes körű kutatásra, hiszen egyelőre még felbecsülni sem tudják a szakemberek a sok részletében eredeti 14-15. századi templom építészettörténeti jelentőségét.

1789-es rajz segíti a kutatást

 

- A szakemberek szerint valószínű, hogy településünk templomát a Gutkeled nemzetség tagjai az 1314-es osztozkodás után építették – elevenítette fel a múltat Huszti Róbert, a zajtai Vitéz Gaál Lajos Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke. – A zajtai templom a 16-17. század fordulóján kerülhetett a protestánsok kezére. Ekkor bonthatták el a nagyméretű sekrestyéjét, amelynek a nyomait is sikerült megtalálni. 1671-ben Strasoldo Károly kassai generális hadai elpusztították a települést. Csupán egy évszázaddal később, 1767-ben telepítettek le itt sváb lakosokat, akik az elpusztult falutól kicsit távolabbra építették fel házaikat.
Először Esterházy Károly egri püspök kezdte el szorgalmazni az elhagyott templom újjáépítését. 1789-ben Josef Bitthauser német származású építész lerajzolta a romtemplomot (a rajz fennmaradt és nagyban segíti a mostani kutatást), s elkészítette a terveket az újjáépítéshez is. A munkálatokat 1791 után kezdték el, s legalább két szakaszban folytatták, hiszen csak 1819-ben végeztek vele. Szerencsére nem bontották el a támpilléreket és a középkori tornyot sem építették újra, csupán barokk sisakot kapott.

Újabb és újabb meglepetések

 

A feltárások még napjainkban is tartanak, szinte minden hét tartogat meglepetéseket – folytatta Huszti Róbert. – Eddig többek között a szentély keleti zárófalában két, szimmetrikusan elhelyezett magas, félköríves román kori ablak került elő, a hajó déli oldalán két tölcsérablak, a nyugati homlokzat elé kilépő négyszögletű torony emeletén szintén román stílusú lőrésablak látható. A hajó déli oldalán előbukkant régi kapu arra utal, hogy a toronyba eredetileg kívülről nem, csak a hajó felől lehetett bejutni.

A szakemberek a templomhajó belsejében korai formájú csúcsívekkel záródó fali fülkéket is találtak. Az egy méter vastag téglafalakban az északi oldalon hét sorakozik egymás mellett, a déli oldal kapujától nyugatra négy, a szentély felé egy – összesen 12 – ülőfülke látható, épp annyi, ahányan az apostolok voltak.

Az utóbbi hetekben két újabb ülőfülke pedig a szentélyben került elő. A vakolat- és festékrétegek alól freskók alakjai is előkerültek, bár azok későbbről, a XIV–XV. századból származhatnak. Az egyik alak kezében kulcsok láthatók, ő valószínűleg Szent Péter.

Újabb anyagi támogatások

 

A feltárás további munkálataihoz újabb anyagi támogatást kellett szereznünk. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Szászfalvi László járt a helyszínen, Marosi István esperes mutatta be a templomot és a feltárt középkori részleteket.Az államtitkár úr 10 millió forint támogatással segíti a munlálatok folytatását. További támogatás érdekében pályáztunk a Wekerle Alapítványhoz és a Nemzeti Kulturális Alaphoz is, hiszen sok még a tennivaló.

A templom környéke az évszázadok során feltöltődött, s bent a templomban is megnövelték a középkori járásszintet. Ez az emelkedés is hozzájárult a falak vizesedéséhez. Ha optimista vagyok, s én az vagyok, 2013 őszére ismét régi fényében pompázhat szép templomunk - tette hozzá Huszti Róbert.

forrás: M. Magyar László  írása a www.szon.hu weboldalon (link).