Sváb szüreti rendezvény 2012. 10. 21.

                                        Visszatérés napja

Határon átnyúló rendezvénnyel emlékeztek Zajta Magyarországhoz való visszacsatolására július 07-én. 

Autóbuszokkal érkeztek a vendégek a partiumi településekről Zajtába a „Visszatérés napja” rendezvényre.

A program 14 órakor egyházi szertartással kezdődött, ahol a római katolikus misét követően nagytiszteletű Ilonczai Zsombor, Szárazberek református lelkésze hirdetett igét.

A megemlékezés kezdetén Huszti Róbert, a rendezvényt szervező Vitéz Gaál Lajos Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte a jelen lévőket. Köszöntőjében beszélt a Hármashatár Egyesülettel közös programsorozatról, mellyel a nemzeti összetartozást, az elszakított országrészek lakosságának egymásra találását kívánják szolgálni.

Kosztya Zoltán, Zajta Község polgármestere beszédében a környező települések 92 évvel ezelőtti bizakodását és a ma együtt ünneplők reményteli várakozását hangsúlyozta. Megtisztelte jelenlétével, és ünnepi beszédet mondott Dr. Déri Balázs az ELTE latin tanszékének vezető professzora és Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő úr is, aki  beszédében kiemelte a határ menti települések együttműködésének fontosságát, mind kulturális, mind gazdasági téren.

Lengyel István, Lázári Község polgármestere különösen jó hírt osztott meg az ünneplőkkel. Örömmel tudatta, hogy nyertes az a pályázat, amelynek keretében megvalósul a Zajtát Nagypeleskével összekötő közút.

Az ünnepséget a Szárazberki Református Vegyeskórus és a KRISZ színvonalas műsora gazdagította.

A koszorúzást követően a Mezőfényi Fúvószenekar vezetésével indult az ünneplő sokaság a szabadtéri színpadhoz, ahol megkezdődtek a kulturális programok. A színpadon több, mint 200 fellépő szórakoztatta a közönséget, ugyanis az Erdőhát valamennyi kulturális csoportja bemutatkozott. A programot a debreceni Maróthi György Néptáncegyüttes fürge lábú fiataljai zárták.

Miután a szervezők valamennyi csoportnak megköszönték a részvételt, a főzőverseny eredményhirdetése következett. A nap folyamán ugyanis - a rekkenő hőség ellenére - az Egyesület, valamint Gacsály, Méhtelek Tisztaberek, Nagyhódos, Zajta Idősek Klubjai igazi szatmári ízeket varázsoltak az üstökbe, melyet kézimunkáikkal díszített sátraikból kínáltak.

Míg a szülők a fellépőknek tapsoltak, a gyermekek kézműveskedéssel, arcfestéssel, pónikocsikázással szórakozhattak, ugrálóvárban vezették le energiájukat.

A közel 1000 főt megmozgató rendezvényt szabadtéri bál zárta, melyen a szintén Szárazberekről érkezett Trió LESZ „húzta” a talpalávalót.

Husztiné Nagy Ágnes

Kapcsolódó képek

„Hármas halom, kettős kereszt – Összetartozunk”

  Ez év tavaszán a zajtai Vitéz Gaál Lajos Közhasznú Kulturális Egyesület képviseletében Huszti Róbert, a partiumi Szárazberki Hármashatár Egyesület képviseletében Bűcs Attila elnök együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá.

Az egyesületek a nemzeti összetartozást úgy kívánják szolgálni, hogy "Hármas halom, kettős kereszt - Összetartozunk" elnevezésű közös kulturális programsorozatot valósítanak meg a nyár során. Ezzel az a céljuk, hogy a 92 évvel ezelőtt szétszakított történelmi Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásának lakossága újból egymásra találjon, közös értékeit felmutassa.

A programok három nagy jelentőségű eseményhez és időponthoz köthetőek.
A június 3-ai Nemzeti Összetartozás Napja, melynek Szárazberek, a július 7-ei Visszatérés Napja, melynek Zajta, és az augusztus 25-26-ai Bocskai Napok, melynek ismételten Szárazberek ad otthont.

Az együttműködő partnerek első közös programja így június 3-án a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megtartott megemlékezés volt, amelyen a zajtai egyesület közel 50 fővel vett részt.
A rendezvény a szárazberki református templomban tartott istentisztelettel vette kezdetét, melyen nagytiszteletű Borbély Géza, Gacsály- Rozsály- Zajta Református Egyházközségeinek lelkipásztora hirdetett igét. Az istentiszteletet követően Ilonczai Zsombor, Szárazberek Református Egyházközségének lelkipásztorra meleg szavakkal köszöntötte a vendégeket, majd a zajtai egyesület kórusa adott műsort. A versek és a próza, a szívhez szóló dalok a trianoni gyászos eseményekre emlékeztettek.
A műsort követően Póti Eduárd, a szatmárnémeti Református Gimnázium történelem tanára tartott előadást a 92 évvel ezelőtti trianoni döntés hátteréről és következményeiről.
A templomi megemlékezés után Kosztya Zoltán Zajta, és Lengyel István Lázári község polgármestere mondott beszédet, majd koszorúzási ünnepség következett az I. és II. világháború hősi halottainak emléktáblájánál.
A rendezvényen - az ökumené jegyében - részt vett és áldást mondott Kiss Andor rozsályi görögkatolikus esperes is.
A templomtól a szeretetvendégség helyszínéül szolgáló Művelődési Házig, a magyar zászlót vivő Sajóvölgyi István, a 91 esztendős II. világháborús veterán mögött felsorakozva haladt az emlékező sokaság.
  Az együttműködő partnerek bíznak abban, hogy a két további rendezvény is hasonló sikerrel zárul és tovább erősíti a felek közötti jó kapcsolatot.

Husztiné Nagy Ágnes

                          Unikális értékek a zajtai templomban

 

Szükség van alapos, teljes körű kutatásra, hiszen egyelőre még felbecsülni sem tudják a szakemberek a sok részletében eredeti 14-15. századi zajtai római katolikus templom építészettörténeti jelentőségét.

Hétköznapi rutinfeltárásnak indult a műemlék „megszondáztatása”, azonban olyan szenzációs leletek láttak napvilágot a zajtai római katolikus templomban, hogy még a szakemberek is igen csak meglepődtek. Történt ugyanis, huszonegynéhány millió forintot nyert egy Leader-pályázaton pár éve a zajtai római katolikus egyházközség a temploma tetőszerkezetének felújítására, valamint alapjának szigetelésére, mert a falak vizesedtek.

Mivel műemlékről van szó, a felújítási munkálatok megkezdése előtt Juan Cabello régész és Pintér Attila falkép-restaurátor régészek vizsgálták át az épületet, és ritkaságszámba menő felfedezés várt reájuk 2010 októberében: középkori részletek bukkantak elő már az első vizsgálatok alkalmával is. Éppen ezért az egyházközség úgy döntött, hogy folytatni kell a feltárást, s még 60-70 millió forinttal kell megtoldani a tervezett költségvetést, hiszen szükség van alapos, teljes körű kutatásra, hiszen egyelőre még felbecsülni sem tudják a szakemberek a sok részletében eredeti 14-15. századi templom építészettörténeti jelentőségét.

1789-es rajz segíti a kutatást

 

- A szakemberek szerint valószínű, hogy településünk templomát a Gutkeled nemzetség tagjai az 1314-es osztozkodás után építették – elevenítette fel a múltat Huszti Róbert, a zajtai Vitéz Gaál Lajos Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke. – A zajtai templom a 16-17. század fordulóján kerülhetett a protestánsok kezére. Ekkor bonthatták el a nagyméretű sekrestyéjét, amelynek a nyomait is sikerült megtalálni. 1671-ben Strasoldo Károly kassai generális hadai elpusztították a települést. Csupán egy évszázaddal később, 1767-ben telepítettek le itt sváb lakosokat, akik az elpusztult falutól kicsit távolabbra építették fel házaikat.
Először Esterházy Károly egri püspök kezdte el szorgalmazni az elhagyott templom újjáépítését. 1789-ben Josef Bitthauser német származású építész lerajzolta a romtemplomot (a rajz fennmaradt és nagyban segíti a mostani kutatást), s elkészítette a terveket az újjáépítéshez is. A munkálatokat 1791 után kezdték el, s legalább két szakaszban folytatták, hiszen csak 1819-ben végeztek vele. Szerencsére nem bontották el a támpilléreket és a középkori tornyot sem építették újra, csupán barokk sisakot kapott.

Újabb és újabb meglepetések

 

A feltárások még napjainkban is tartanak, szinte minden hét tartogat meglepetéseket – folytatta Huszti Róbert. – Eddig többek között a szentély keleti zárófalában két, szimmetrikusan elhelyezett magas, félköríves román kori ablak került elő, a hajó déli oldalán két tölcsérablak, a nyugati homlokzat elé kilépő négyszögletű torony emeletén szintén román stílusú lőrésablak látható. A hajó déli oldalán előbukkant régi kapu arra utal, hogy a toronyba eredetileg kívülről nem, csak a hajó felől lehetett bejutni.

A szakemberek a templomhajó belsejében korai formájú csúcsívekkel záródó fali fülkéket is találtak. Az egy méter vastag téglafalakban az északi oldalon hét sorakozik egymás mellett, a déli oldal kapujától nyugatra négy, a szentély felé egy – összesen 12 – ülőfülke látható, épp annyi, ahányan az apostolok voltak.

Az utóbbi hetekben két újabb ülőfülke pedig a szentélyben került elő. A vakolat- és festékrétegek alól freskók alakjai is előkerültek, bár azok későbbről, a XIV–XV. századból származhatnak. Az egyik alak kezében kulcsok láthatók, ő valószínűleg Szent Péter.

Újabb anyagi támogatások

 

A feltárás további munkálataihoz újabb anyagi támogatást kellett szereznünk. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Szászfalvi László járt a helyszínen, Marosi István esperes mutatta be a templomot és a feltárt középkori részleteket.Az államtitkár úr 10 millió forint támogatással segíti a munlálatok folytatását. További támogatás érdekében pályáztunk a Wekerle Alapítványhoz és a Nemzeti Kulturális Alaphoz is, hiszen sok még a tennivaló.

A templom környéke az évszázadok során feltöltődött, s bent a templomban is megnövelték a középkori járásszintet. Ez az emelkedés is hozzájárult a falak vizesedéséhez. Ha optimista vagyok, s én az vagyok, 2013 őszére ismét régi fényében pompázhat szép templomunk - tette hozzá Huszti Róbert.

forrás: M. Magyar László  írása a www.szon.hu weboldalon (link).

A szemben könny, a szívben dicsőség

 

 A második világháború hősi halottaira
és a málenkij robot elszenvedőire emlékeztek Zajtán.

Bár már több évtized eltelt a nagy véráldozatokat követelő II. világháború befejeződése óta, s mind kevesebben vannak közöttünk a Szovjetunióba málenkij robotra elhurcolt személyek közül, a sebek azóta sem gyógyultak be. A világháború szörnyűségei és a kényszermunka szenvedései figyelmeztető jelek az ifjabb nemzedékek számára is. Éppen ezért döntöttek úgy a Zajtai Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai Husztiné Nagy Ágnes elnök vezetésével, hogy a település hősi halottainak és a málenkij robotra kényszerített helybeliek tiszteletére emlékhelyet alakítanak ki a köztemetőben. Ennek érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól elnyert pályázati pénzből haranglábat és lélekharangot készíttettek.
Az emlékhely avatási és szentelési ünnepségének szervezésével és lebonyolításával a Vitéz Gaál Lajos Közhasznú Kulturális Egyesületet bízták meg. A rendezvényre március 24-én került sor.

Régi igény vált valóra 

 

Az ünnepség a művelődési házban római katolikus szentmisével kezdődött, amelyet Bosák Nándor, a Debrcen-Nyíregyháza Egyházmegye püspöke celebrált. Ezt követően a résztvevők kisétáltak a köztemetőbe, a körmenetet a határon túlról érkezett Kaplonyi Ifjúsági Zenekar vezette.
A haranglábat, a kényszermunkára elhurcolt helybeliek nevét őrző gránittáblát és a zajtai hősi halottak nevével ellátott harangot Bosák Nándor pöspök szentelte meg, majd Kosztya Zoltán polgármester szólt arról, hogy az emlékhellyel a lakosság régi igénye vált valóra. Utalt arra is, hogy mily fontos volt mind a háborúban, mind a kényszermunkában a zajtaiak emberi tartása, ugyanis a megpróbáltatások túlélésében nagy szerepe volt az otthonról vitt erénynek és nevelésnek, a társak iránt érzett felelősségnek, s a reménynek.

Értéket teremtettek 

 

Személyesen nem tudott megjelenni dr. Latorcai Csaba, a KIM Nemzetiségi és Civil Tárasadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkára, de elküldte levelét, amelyet Kiss András, az államtitkárság kabinetmunkatársa olvasott fel. A helyettes államtitkár üzenetében kiemelte, hogy fontos az emberek életében az ünnep, hiszen összeköt egyént és közösséget, összeköt múltat, jelent és jövőt. A szatmári svábok az elmúlt évszázadokban értéket teremtettek Magyarország számára is, ezért a kormány kiemelten segíti őket, miként a többi nemzetiséget is. A zajtai svábok hittel és erővel szolgálják a hazát, s 1920-ban, a trianoni határ meghúzásakor is hitet tettek amellett, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni. A levél végén arra hívta fel a figyelmet az államtitkár, hogy összefogással hegyeket lehet megmozdítani, összefogással lehetetlennek tűnő dolgokat lehet megvalósítani.
Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő azokat az emlékeit idézte fel köszöntőjében, amikor a két világháborúban elhunyt, idegen földben nyugvó magyar katonák sírjait koszorúzta meg. Mint mondta, a harangszó azt üzeni a zajtai, a szatmári és a magyar embernek, hogy a „szemedben könny legyen, a szívedben dicsőség”, mert az országhatáron túl is a hazát védték hősi halált halt katonáink.
Vilmos István, a megyei német nemzetiségi önkormányzat elnöke azt a fájdalmát fejezte ki, hogy nagyon sokáig – egészen 2007-ig – kellett arra várni, hogy Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke bocsánatot kérjen a sváb származású emberek jogtalan és igazságtalan kitelepítéséért, a szovjet munkatáborokban átélt szenvedésekért. Sokak számára talán lelki megnyugvást jelentett volna, ha jóval korábban hallják a „bocsánat” kifejezést. Vilmos István hangsúlyozta azt is, hogy ma már az utódok bátran emlékezhetnek a szörnyűségre, az embertelenségre annak reményében, hogy hasonló tragédiák nem lesznek többet az emberiség történelmében.

Fájó visszaemlékezés

Az ünnepségen köszöntötték a II. világháború ma még élő zajtai veteránjait, Sajóvölgyi Istvánt, Kosztya Sándort és Győrfi Endrét, valamint a málenkij robot egykori elszenvedőjét, özv. Ludvig Jánosné Holeiter Erzsébetet. A vendégek szemébe könnyeket csaltak azok a pillanatok, amikor Erzsike néni málenkij robotos visszaemlékezését olvasta fel dédunokája, Huszti Evelin.
Az emlékhely felavatása után megkondult a lélekharang, s hangja a napsütéses délutánban a szatmári síkságon messzire szállva hirdette: az utódok soha nem nem felejtik el az elődök szenvedéseit, s erőt merítenek a történelem pokoli viharában mutatott emberi helytállásukból.
A múltat megidéző zajtai ünnepség méltóságát fokozta a Vitéz Gaál Lajos Közhasznú Kulturális Egyesület kórusának műsora, valamint Borbély Géza református lelkész szavalata (Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…). 

forrás: M. Magyar László  írása a www.szon.hu weboldalon (link)